Mi történhet a magyar ESG szabályozásban az SZTFH esetleges megszüntetésével?
A bejegyzés CC BY-NC-ND 4.0 licensz alá tartozik, ennek megfelelően kezeld!
Ami tegnap megjelent a Magyar Közlönyben 1277/2026. (VIII. 31.) kormányhatározatként, annak valójában már láthattuk az előzményét a 2026. július 4-én megjelent az Alaptörvény 17. módosítás javaslatánál, a 8. cikkben. Ahogy erről a korábbi blogbejegyzésemben már írtam, az akkor beterjesztett módosításban már megjelent az önálló szabályozó szervek jogalkotási hatáskörének tervezett megszüntetése.
Ezt végül a kormánypárti frakció javaslatára kivették a módosításból. Az indok az volt, hogy meg fogják vizsgálni (a várhatóan 2026 ősszel induló) új alkotmány készítése során " az önálló szabályozó szervek önálló alkotmányos jogállását, ezért a módosító javaslat szerint az önálló szabályozó szervek Alaptörvényben foglalt meghatározásának hatályon kívül helyezése jelenleg nem sürgető".
Úgy látszik viszont, hogy a "nem sürgető" kevesebb mint két hónapig tartott a kormánynál a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát illetően.
Gyakorlatilag a 2026. június 5-én bemutatott bejegyzésemben leírtak mostanra válhatnak aktuálissá. Úgy, hogy nem pusztán a jogalkotási hatáskörét szüntetnék meg az SZTFH-nak. Hanem azt vizsgálják meg, jogilag hogyan szüntethető meg a teljes hatóság.
De mi történik most időrendben:
- Jelentéstétel és döntéshozatal (2026. szeptember 30-ig): Az Igazságügyi Minisztérium felméri az SZTFH jelenlegi feladat- és hatásköreit (dohányügy, szerencsejáték, bírósági végrehajtás felügyelete, felszámolási terület, kiberbiztonság/NIS2, valamint az ESG hatósági feladatok).
- Törvényalkotási szakasz (2026. ősz - tél): Mivel az SZTFH önálló szabályozó szerv, amelynek jogállását, hatásköreit és elnökének kinevezési rendjét sarkalatos és feles törvények szabályozzák, a megszüntetéséhez vagy átalakításához az Országgyűlés általi törvénymódosítás szükséges. A jogalkotónak módosítania kell több tucat ágazati törvényt, köztük az ESG törvényt is.
- Szervezeti és jogutódlási transzfer: A törvények elfogadása után történik meg a tényleges átadás-átvétel. A feladatokat a Kormány közvetlen irányítása alá tartozó szervekhez (például Gazdasági és Energetikai Minisztérium, továbbiakban: GEM) csoportosítják át, a meglévő vagyoni, informatikai és személyi állomány jogutódlásával.
Ezt követően indulhat meg a jogszabályok módosítása, de akár egy salátatörvénnyel együtt az SZTFH megszüntetésének kihirdetésével párhuzamosan valósulhatnak meg az ESG szabályok módosításai. Mondhatni,
az Igazságügyi Minisztérium alaposságán múlik, hogyan fogják ellátni a feladatot. Most egy működésre, szabályozásra vonatkozó munka jön, döntően jogi jellegű. Ezek a kérdések merülnek fel ezért a végső riport esetében:
Vajon a jogszabályok szakmai és tartalmi részeire is ki fognak-e térni és megnézik-e pl. az EU-s harmonizációt?
Vajon belemennek-e abba, hogy az ESG-szabályokat is alaposan átvizsgálják és a jogi aggályokat is feltárják (lásd Hitelesített Támogatásmenedzsment központ)?
Figyelembe fogják-e venni a jelentésben fennálló peres eljárásokat, bírósági ítéleteket?
Fontos látni, hogy a vállalati kötelezettségeket az SZTFH potenciális megszüntetése még nem érinti.
Mivel az ESG törvény 54.§ (3) bekezdése a 2024., 2025. és 2026. üzleti évekre kifejezetten felmentette a cégeket az ESG beszámoló SZTFH-hoz történő megküldése alól, a hatósági átalakítás nem okoz azonnali adatszolgáltatási űrt a vállalatoknál.
Ez a jelentéstételi felmentés egyben a törvény és kapcsolódó szabályainak tartalmi változásaihoz is megadja a lehetőséget, ami a felmentések miatt nem okozna nagyobb fennakadást a vállalatok tevékenységében.
A mikro-, kis- és középvállalkozások mentesítése 2027. június 30-ig törvényi szinten rögzített (ESG tv. 54.§. (5)-(6). bekezdések), így a nagyvállalatok a hatósági átszervezéstől függetlenül nem terhelhetik át közvetlenül az ESG adatszolgáltatási kötelezettségeket a KKV beszállítóikra. A beszállítói értéklánc-plafonnal járó önkéntes standard felhatalmazási rendeletben való megjelenésével amúgy is szükség lesz a hazai szabályozás módosítására.
Nézzük, hogyan és mi változna jelen állás szerint az ESG törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban az SZTFH megszünésével?
2023. évi CVIII. törvény (ESG törvény)
- Hatósági kijelölés módosítása: A törvény számos helyen nevesíti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát mint kijelölt ESG hatóságot. Az SZTFH megszüntetése vagy feladatainak elvonása esetén az Országgyűlésnek módosítania kell a törvényt, a hatósági jogköröket átruházva a Kormány által kijelölt szervre (például a nemzetgazdaságért felelős miniszterre, egy központi hivatalra vagy kormányhivatalra).
- Felhatalmazó rendelkezések átírása: A törvény záró rendelkezéseiben található azon szakaszokat, amelyek az SZTFH elnökét hatalmazzák fel rendeletalkotásra, át kell alakítani miniszteri vagy kormányrendeleti felhatalmazássá.
- Folyamatban lévő eljárások jogutódlása: Törvényi szintű átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy a már megindított akkreditációs, nyilvántartásba vételi és felügyeleti eljárások hogyan mennek át a jogutód hatósághoz.
SZTFH elnöki rendeletek (A hatóság esetleges megszüntetésével legközvetlenebbül érintett csoport)
Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete szorosan kötődik az SZTFH jogállásához. Ha az SZTFH megszűnik, az elnöki rendeletalkotási hatáskör is megszűnik, így ezek a rendeletek a jogszabályi hierarchiában nem maradhatnak fenn jelenlegi formájukban.
Az érintett rendeletek:
- 5/2024. (VI. 14.) SZTFH rendelet (igazgatási szolgáltatási díjak)
- 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet (ESG tanácsadók akkreditálása és nyilvántartása)
- 12/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet (ESG beszámolók, minősítők és szoftverek nyilvántartása)
- 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet (fenntarthatósági átvilágítás részletszabályai)
- 15/2025. (XII. 23.) SZTFH rendelet (ESG tanúsítók névjegyzéke)
A jogfolytonosság és a joghézag elkerülése érdekében e rendeletek tartalmi normaszövegét át kell emelni miniszteri rendeleti (pl. GEM) vagy kormányrendeleti szintre. A hatályon kívül helyezésükkel egyidejűleg új miniszteri rendeletek lépnek majd életbe, amelyek a feladatot átvevő szerv eljárásához igazítják a nyilvántartási, akkreditálási és eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak beszedésének rendjét.
Kormányrendeleti szint
A Kormány által kibocsátott végrehajtási rendeletek hatályban maradnak, de technikai és hatásköri módosításuk szükséges.
Az érintett rendeletek:
- 244/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet (ESG tanácsadókat oktató intézmények akkreditálási eljárása)
- 276/2025. (VIII. 21.) Korm. rendelet (bírság szabályai)
- 424/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet (ESG tanúsítókra és tevékenységükre vonatkozó követelmények)
Gyakorlati következmény:
- Szervmegnevezések cseréje: A Kormány saját hatáskörében, kormányrendelet-módosítással átvezeti az SZTFH helyébe lépő új eljáró hatóság nevét és eljárási rendjét.
- Bírságolási mechanizmus: A bírságrendeletben (276/2025. Korm. rendelet) a bírság kiszabására jogosult szervként az új hatóságot kell kijelölni, a bírságbevétel elszámolási rendjének (központi költségvetésbe történő befizetés) pontosításával.
- Akkreditációs eljárások: Az oktató intézmények és tanúsítók felügyeletét ellátó szerv eljárásrendje igazodik a kormányzati irányítású intézményi struktúrához.
Miniszteri (NGM) rendeletek
A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott rendeletek a minisztérium hatáskörébe tartozó szakmai követelményrendszert szabályozzák.
Az érintett rendeletek:
- 29/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet (ESG tanácsadói követelményrendszer)
- 30/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet (oktató intézmények követelményei, képzés és vizsgadíjak)
Gyakorlati következmény:
- Szakmai tartalom változatlansága: Mivel ezeket eleve a Kormány tagja (a korábbi NGM, jelenleg GEM miniszter) alkotta meg, a tartalmi követelmények (képzési óraszámok, vizsgakövetelmények, szakmai feltételek) érdemben nem változnak. Kivétel, ha a korábbiakban írtak szerint végül az SZTFH megszüntetésével párhuzamosan egy törvénycsomagban benyújtják ezen szabályok módosítását is.
- Utaló szabályok korrekciója: Csupán az SZTFH-ra mint hatóságra, illetve az SZTFH nyilvántartásaira történő belső hivatkozásokat kell átvezetni egy miniszteri rendeletmódosítással.
- Szerepkör-bővülés: Várható, hogy az SZTFH elnöki rendeleteiből kikerülő feladatok (pl. nyilvántartások vezetése, eljárási szabályok) közvetlenül az GEM rendeleti portfóliójába fognak beolvadni.
Az EU-s kötelezettségek teljesítésének elmaradásával fellépő kockázatok
Viszont az esetleges miniszériumi átvételnél is fellép azért egy csavar. A "CSDDD 24. cikk (9) bekezdése szerint a felügyeleti hatóságnak jogilag és funkcionálisan függetlennek, valamint minden közvetlen és közvetett külső befolyástól mentesnek kell lennie; a (75) preambulumbekezdés alapján pedig senkitől sem kérhet és fogadhat el utasítást. Ezért egy minisztérium vagy annak hierarchikus irányítása alatt álló szerv kijelölése esetén különös körültekintéssel szükséges vizsgálni, hogy teljesülnek-e a függetlenségre vonatkozó követelmények. (Érdemes ennek kapcsán tanulmányozni a Bizottság által is ajánlott uniós bírósági gyakorlatot: C/518/07, C/614/10, C/288/12. ügyek).*
A bejegyzésben clausis.ai segítsége is igénybe lett véve a joganyagok feldolgozásához. A bejegyzés ezt követően a szerző önálló munkája, szerkesztése, valamint független forrásokból való ellenőrzés után került publikálásra.
HA TETSZETT A BEJEGYZÉS, OSZD MEG LINKEDIN-EN!